Visszhang

Visszhang

Hálatelt szívvel gondolok vissza az Evangélikus Lelkigondozói Szolgálat által Leányfalun szervezett konferenciájára, ahol az ökumenikus együttlét biztonságát is megérezhettem. Akaratlanul is felidéződtek bennem József Attila szavai: „Hiába fürösztöd önmagadban,csak másban moshatod meg arcodat.” Amikor egy közösségbe készülök, mindig az a vezérelvem, hogy nyitott szívvel és lélekkel tudjam befogadni ember társaim személyisége nyújtotta kincseket, amit önmagukban hordoznak. Így csalódás még nem ért! A konferencián Balogh Évától hallott Tomas Gordon hitvallása, amit pedagógusi múltamból jól ismertem, újra szíven ütött, hiszen egy nehéz külső konfliktusomban eszemben sem jutott, de a megoldások keresése közben automatikusan használtam. Az érthető, tömörre fogott előadás után lehetőségünk nyílt, hogy önmagunkban feldolgozhassunk egy konfliktus helyzetet megadott szempontok alapján. Egy kis játékkal, mozgással tette színessé Buda Annamária szolgálatunk mibenlétét. Szavaival élve: „Minden ember több, mint aminek látszik!”Gregersen-Labossa György diakóniai osztályvezetőtől egy alapvető  és fontos igazságot vittem haza magammal: „Isten dicsőségét szolgáljuk, ezért szükséges, hogy az oltártól elindulva ember társaink felé a szolgálat után az oltárhoz térjünk vissza!”A közös imádságban az otthonosság érzése töltött el és meglepődtem, hogy fáradságom ellenére aktív tudtam maradni ebben a  Jézussal eltöltött időben. A következő előadó, Heinemann Ildikó gyakorlatra, szimbólumok keresésére építette előadását, ami számomra igen kedves volt és arra inspirált, hogy az önkéntes beteglátogatóimmal is megosszam, feldolgozzam a szimbólumokkal való élést. Közben egyre mélyebbre kerültünk a lelkünk felé, különösen, amikor Honti Irén a belső konfliktusaink kapcsán világossá tette előttünk egy konkrét eset segítségével, hogy 96%-ban azt szeretnénk, ha a másik személy vagy a környezet változzon meg, és ritkán gondolunk arra, milyen  mozgásterünk lehet, ha beállítottságunkon tudnánk változtatni. „Óriási lehetőség és hatalom van benne! Amikor úgy érezzük, nincs megoldás egy konfliktusra, akkor befelé figyelve a függőleges kapcsolatot megtalálva Jézussal, átadhatjuk neki terheinket, érzéseinket! Neki van hatalma elvenni, hiszen Ő a Szabadító!” Ehhez a célhoz segítenek az önreflexióink: az elfojtott érzelmeink felismerése és alkalmas helyen, időben történő felszabadítása, álmaink megértése, és önmagunk feltétel nélküli elfogadása, mely a belső építkezésünk alapja. Kulcsár Zsuzsa Kórházlelkész csendes jelenlétével, és Isten-szeretettel átitatott szavaival zárult a konferencia. „A reményünk az, hogy konfliktusaink nincsenek Isten nélkül, s tudjuk, hogy a kereszt konfliktusa volt a legnagyobb itt a Földön, s még most is mennyien élnek belőle!”

Hálásan köszönöm a lehetőséget, hogy a Váci Egyházmegye lelkigondozójaként részt vehettem feladataink, nehézségeink megbeszélésében, és megerősödve, egymástól kapott kincsekkel térhettem haza, betöltve ezzel is a Szolgálatra szánt szerepemet: „Légy a fűszálon a pici él...” ( József Attila)

Horváth Gáborné Magdi

lelkigondozó a hatvani kórházban

(római katolikus)